HomeGy.I.K.KeresésCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Szobor-, és kőkert

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Pént. Jan. 15, 2010 9:58 pm

*Nagy ücsörgését jeges kezek szakítják félbe, a magasba emelik, majd egy jól irányzott ütéssel száll néhány métert, hogy utána hangos nyögéssel csapódjon a kemény földbe. Nyekkenése valószínűleg felfedi, hogy ott van, így többé már nem tarthatja meg inkognitóját. Első gondolat képen megpróbálja megnézni, meg van e még minden tagja.*
- Mi a fasz volt ez?*Szólal fel, nem túl nőies tartalmú szöveggel, ilyen a megdöbbenés, kihozza az emberből, ami máskor csak rejtőzik és a káromkodás nem éppen fér bele, e nemesi sarj mindennapjaiba, maximum a gondolataiba. Néhány pillanat múlva már sikerül addig eljutnia, hogy megmozgatja tagjait, megpróbál felülni, ami nem megy túl egyszerűen, ugyanis olyan érzése támadt, mint hogyha a bele, valahol félúton elmaradt volna tőle. Persze, ez csak azért van, mivel olyan helyeken is érez fájdalmat, amiket normális esetben nem érez, csak tud, hogy van neki. Szúr a tüdeje, zsong a feje, s még vérzik is, itt ott a lábai,m kezei, oldala. Egy biztos ruhája sem maradt ép ezek után, s haja is tele lett levelekkel és kosszal. De még mielőtt felállna, egy újabb szobor csapódik belé, s hő háttal egy fa törzsének csapódik. Újabb nyögés, újabb sérülések, még több fájdalom, s eközben egy fiú össze vissza sipákol segítségért, s mint ahogy hallja, egy másik lányt is megtámadtak.*
~Hűű, még jó, hogy van a csapatban egy Oroszlánszívű Ricsi...~*Fintorodik el, mind a fájdalomtól, mind pedig a nyavalygó fiúra gondolva. Émelyeg és még annyi fájdalom és érzés keríti hatalmába, hogy a félelem még csak el sem jut a tudatáig. Reszket, de nincs vele tisztában, talán jobb is, de sajnos még ez sem segíti a gondolkodásban, sajog a feje, és az egyik karja igen nehézkesen mozog, méghozzá a jobbik, még szerencse, hogy bal kezes.*
- Aki tud mozogni, az jöjjön ide a fához! Együtt többre megyünk!*Mondja, bár nem biztos benne, hogy van még olyan, aki szabadon járhat.*
Vissza az elejére Go down
Edward Lelouch
Linverno
Linverno
avatar

Hozzászólások száma : 194
Csatlakozás dátuma : 2010. Jan. 10.

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Pént. Jan. 15, 2010 11:07 pm

*A sötétben Edward nem látja a közeledő csapást.Az ütés a hátát találja el,még érzi ahogy lába alól elfogy a talaj,aztán minden zavaros lesz.Pár méterrel arréb egy szobornak csapódik.Még tovább ront a helyzetén,hogy a szobor egyik karja nyújtva van.A bordái közé kapja a kemény márványöklöt,majd rongybabaként érkezik vissza a szilárd talajra.Szájából folyik a vér.Az adrenalin hatására nem érzi olyan elviselhetetlennek a fájdalmat,de azért ő sem hülye.*
~Mi volt ez?Aúú,bármi is volt,a mellkasomat szépen telibe kapta...nem létezik,hogy nem tört össze semmim....
*Persze mindezekre már csa akkor tud gondolni,mikor sikerül végre összeszednie magát lelkileg.Csak fekszik a földön,remélve,hogy valami csoda folytán megmenekülnek.A sötétség olyan sűrű,hogy úgyse látna semmit,hát becsukja szemeit.*
~Most olyan jó lenne aludni egyet...Jesszusom,miket gondolok,ébresztőőő!
*Ezt a zavarodottságának számlájára írja.kitör belőle a nevetés,de rögtön meg is bánja.A tüdeje nem szuperál úgy ahogy kellene és nem is akart nevetni.Az iménti teljesen felesleges akciója irdatlan köhögést váltott ki belőle.Oldalára fordul,kezeivel belemarkol a talajba.A hideg fű egyre csak melegedik karjai alatt,a végén már olyan forró lesz,hogy Edward kénytelen arrébgurulni.Egy gőzfelhő tör elő a földből fölmelegítve ezzel a levegőt,ami így még nyomasztóbb lett.Edward meghallja Mirabelle javaslatát,végigméri helyzetét,valószínüleg még el tud vánszorogni a fáig.azért annyira nem kapott nagyot.*
-Beszélj egy kicsit,hogy odataláljunk,mert nem tudom ti hogy vagytok vele,de én semmit sem látok...
Vissza az elejére Go down
Edward Born
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 350
Csatlakozás dátuma : 2009. Nov. 18.
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Pént. Jan. 15, 2010 11:36 pm

*Edward kezd lenyugodni,de ekkor hirtelen a szorítás erősödni kezd.Levegő után kapkod,és fájdalmában ordít.Agana hangja megnyugtatja.*-Kérlek gyorsan találd ki,mert...*a mondatot nem tudja befejezni,mert a szorítás tovább erősödik csak ordítani tud a fájdalomtól.Agana ismét megszólal és tudatja,hogy ő is bajban van.*~Nem hagyhatom...Ha nem szórakozok velük akkor talán máshogy alakul,ez az egész az én hibám lenne.Miért rontok el mindent?De erre most nincs idő.Segítenem kell.~*Kezét mozgatni kezdni hátha tud lazítani a hideg szorításon és kitud csúszni,de kudarcot vallót.Ekkor megszólal egy lány hangja,egy elég jó tervel áll elő csak,hogy ez Edwardra és Aganára nézve rossz.*-Ne hagyatok itt minket.-*Nem biztos,hogy meghallották a halk segítségkérést.Csak reménykedni tud,hogy valaki jön és megmenti őket.*
Vissza az elejére Go down
Dorigan de Vigorard
Linverno
Linverno
avatar

Hozzászólások száma : 2
Csatlakozás dátuma : 2009. Dec. 18.

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Szomb. Jan. 16, 2010 8:07 pm


-Kuss . *Hangzott az egyszerű felelet a kérdésére egy női hangon.~Ez a a nő.. hm azaz kislány meri azt mondani nekem, hogy kuss? Miit képzel ez magáról.. Ha azt képzeli, hogy így beszélhet velem akkor nagyon tévedésben él szegény teremtés, ráadásul mintha láttam volna rajta a medálunkat, azt hiszem ideje lesz rendet tennem a szakom tagjai közt.. és ez a másik két fiú.. mit csinálnak? Hajj és amúgy is miafrász van? Jókor kakaskodnak..~
-Ugyan már te sem hiheted el ezt a képtelen feltételezést, hogy ő csinálja ezt az egészet. diákként nem tudhat ilyesmit. A tanárjaink észre vették volna, vagy ha nem vették észre és valóban diák formájában képes ilyet tenni akkor nekünk végünk.. Öröké akartok élni?~Hadd higgyék csak h nem érdekel engem ez az egész.. de viszont én velük ellentétben valóban örökké akarok élni..~*Miközben próbált a lehető karizmatikus hangján beszélni hogy hasson a fiúk lelkére, világossá vált, hogy ez esélytelen, mivel csapódó öklök hangját hallotta.~Na jó szörnyű gondolat, de mit tenne az apám ebben a helyzetben? Elérné hogy az emberek vezetőként nézzenek fel rá. na jó ez esélytelen bennem nincs meg a vezetés képessége, de talán ha tüzet gyújtanék a két fajankó abba hagyná egymás püfölését...~ ÉS imigyen hozzá is kezdett ötlete végrehajtásába. Egy két drámai kézmozdulat után ami teljesen feleslegesen tett hisz nem látott, és azt gyanította hogy a többiek sem, varázsolt egy tűz varázslatot. De nem volt változás, Nem látott semmit továbbra sem. A következő percekben a talaj dübörgése erősödött. Furcsa hangok kúsztak másztak egyre közelebb Dorigan felé. Kezdett megrémülni, és egyre kevésbé palástolta félelmeit, Pontosabban szólva egyre kevésbé tudta. Mégis csak gyermek volt inkább mint felnőtt. Majd mintha egy test zuhant volna közéjük, egy női sikoltást hallott majd az események meggyorsultak, és a kis kert szobrai -szó szerint- megelevenedtek.~Mi a frász.. és még mindig nem láttok az istenért már miezaz egész.. mindegy hagyatkozz az érzékeidre, mindig legyél a helyzet magaslatán.. és akkor nem lesz gond.~ Miközben az egyik fiú elkezd magas férfiatlan hangon sikoltani és segítségért kiált.~ Te aztán férfias vagy öcsi..~ A mellettük földre terülő lányhoz indulna, hogy megnézze minden rendben van-e de ekkor a pimasz és szemtelen lány aki előbb nőhöz méltatlan kifejezés illette a száját ráadásul Dorigan felé, segély kiáltását hallja meg.~Nocsak Misz pimasz bajban? Ezt nem hagyhatom ki~ Az utolsó emlékeire hagyatkozva a lány felé veszi az irányt, majd megrémül picit mert a lány nincs ott ahol lennie kéne, és ekkor újra hallja a a lány távolodó hangját.. utána indul ahogy tud. Ha valaki látta volna biztos jót nevetett volna bizonytalan lépésein, de a pálcáját előre tartotta és közben kiabált a lánynak.*
- Kapd el a pálcám, gyorsan, gyerünk.*majd amikor meghallja az új egy másik lány kiáltását arra felé fordítva a fejét neki is oda vet pár szót.*
-Egy pillanat csak van egy kis dolgom, a többiek tegyék amit mondott, együtt több esélyünk van.~vagy esetleg együtt halunk meg~ Tette hozzá gondolatban, de persze ő erre nem készült, ő nem nem fog meghalni ma.

Vissza az elejére Go down
Főmesélő

avatar

Hozzászólások száma : 19
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Kedd Jan. 19, 2010 9:45 pm

*A szobor szorítása bizony nem enyhül, sőt, ahogy Edward Born mocorog, csak egyre szorosabb és szorosabb lesz. Mint ha még a lelkét is ki akarná szorítani. A kőoroszlán csak ráncigálja tovább a lányt, egésze míg egy fához nem érnek. Ott elengedi, majd odasétál mellé, s egy elegáns mozdulattal lefejeli a lányt, így Agana minden bizonnyal elájul. Majd a hátára lendíti az eszméletét vesztette diákot, s egy könnyed ugrással már fel is került a fára, ahol fölfekszik egy ágra, s onnan figyeli tovább az eseményeket, hátáról el nem eresztve Aganát. Viszont ekkor Dorigan varázslatának hatására, bár fény nem lesz, nem világítja meg a környezetet, de mások is látják, hogy ott van. Felvillan, de amint nem koncentrál rá, már el is alszik. A föld egyre jobban remegni kezd, már érezhetik, hogy egyes helyeken izzik a föld. Egy-egy ponton, már szinte elviselhetetlen a talajjal való érintkezés, úgy izzik a föld. Hangos dörrenések jelzik, ahogy fel-felrepedezik a föld, ezzel krátereket, kisebb szakadásokat okozva a talajban. Ezekből a repedésekből egyre forróbb gőz tör elő. A szobrok beleremegnek, majd fulladozva rázkódni kezdenek. Még az Edwardot szorongató is, elengedi foglyát, s borzalmas üvöltésbe kezdenek, s lassan az összes szobor visszadermed eredeti beállásába, de ezt mind üvöltve teszik. Az oroszlán az egyetlen, aki, vigyázva ájult utasára, csak egyszerűen megdermed a fán, farkával átölelve Aganát, hogy le ne essen.
A levegő és a föld forrósága kezd elviselhetetlen lenni, ezen a szinten, lehet jobban járnának, ha följebb kerülnének, messzebb a földtől.*
Vissza az elejére Go down
Agana Morelta
Linverno
Linverno
avatar

Hozzászólások száma : 112
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 27.
Tartózkodási hely : Venustas Mágusképző, Linverno ház, Zima háló

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Szer. Jan. 20, 2010 3:49 am

*Ő már nem is tudja érzékelni, hogy a többiekkel mi minden történik, annyira leköti a kőszörny által okozott cibálás. Testét végighúzzák a földön, érzi, ahogyan a nadrágja elszakad a térdénél, feltehetőleg a bőre is felhorzsolódik és lehet, hogy vérezni is kezd.*
~A francba, ez volt a kedvenc gatyám.~ *Dühöng magában, tehetetlen kétségbeesésben, hiszen semmi nem tud tenni, még az ilyen gondolatok is képesek beférkőzni az agyába. Arra már képtelen, hogy egyéb fontos megoldásra gondoljon, ilyen lelkiállapotban azonban úgysem tudna varázsolni semmit sem. Még egy ige sem jut az eszébe, nem hogy még mellé a kézmozdulat is.
Ám egy pillanat múlva a cibálás elmúlik, a harapás is felenged és Agana döbbenten fekszik, Még a levegővételt is próbálja teljesen visszafogni, hiszen akkor talán hallja, hogy mi történik. Távolról a többiek hangjai is kezdenek elérni hozzá, igaz távolról, mivel az oroszlán jó pár méteren keresztül elhurcolta. Már éppen próbálna megmozdulni, amikor meghallja a szobor további mozdulatait magához még mindig közel. Végül rájön, hogy mi fog történni, az oroszlán 4 lába körülötte helyezkedik el, a teste pontosan fölötte áll. Agana tényleg kezd megrémülni, hiszen úgy képzeli, a szobor rá fog feküdni és úgy teríti le, neki akkor pedig vége. Éppen ez ellen emelné fel tiltakozását. Egy utolsó kis "Ne" szótag hagyja el ajkait, majd a kőoroszlán hatalmas feje hozzákoppan a homlokához. Belé hasít a fájdalom, pár pillanatig még forog vele a világ, de ezután már a ködös és homályos eszméletlenség veszi körül. Semmit nem érez és semmit nem tud önmagáról. Már nem érzi, ahogyan az oroszlán fölnyalábolja, felviszi a fára és ott végül kővé dermedve tartja. Agana csak lóg teljesen ernyedten, szeme csukva, feje pedig előrebillen az oroszlán nyaka mellett, az állatszoborból egy groteszk kétfejű kőszobrot alkotva.
Vissza az elejére Go down
Edward Born
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 350
Csatlakozás dátuma : 2009. Nov. 18.
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Szer. Jan. 20, 2010 10:30 pm

*A szobor szorítása már-már kibírhatatlan,de a szobor elengedte Edwardot és mintha üvöltene.De ezzel nem is törődik csak a földre hull és a mellkasát fogja.De hamarosan megtapasztalja,hogy bizony a földön se sokkal jobb.Szinte égeti a forró talaj Edward testét.Mivel még levegőt is alig kap csak nagy nehezen megpróbál felállni,de a talaj szétnyílik alatta és forró gőz tőr fel ami a kezét érve megégette.Ekkor felkiált,de mivel levegője is alig van nem lett valami hangos.*
~Agana?!Meg kell találnom...miattam nem eshet baja.Innen hallottam a hangját legutóbb.~
*Lassú és bizonytalan léptekkel elindul arra amerre legutoljára hallotta Agana hangját és kiabálni kezd hozzá.*
-Agana!Hol vagy?Hééé.*
*Mivel semmit nem lát és a hangját sem hallja,megpróbál visszamenni a többiekhez,de teljesen eltévedt.Csak a sötétben bolyong céltalanul.Egy pad állja útját aminek sikeresen neki megy és feláll rá.Feljebb pár fokkal jobb az idő.És csak ott áll és áll.Nem csinál semmit.A gondoltai Aganán járnak,hogy mi történhetett vele és,hogy hol lehet.De nem tudja a választ így csak áll és várja a csodát vagy éppen a halált*
Vissza az elejére Go down
Főmesélő

avatar

Hozzászólások száma : 19
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.

TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   Szomb. Feb. 20, 2010 9:39 pm

*Végül a diákok már annyira nem bírják a forrósodó levegőt, hogy fák, szobrok, emelvények segítségével igyekeznek minél magasabbra jutni, reménykedve, hogy ott jobb lesz. Ekkor vehetik észre az égő betűket, melyek a talaj földét perzselik, és valószínűleg a levegő forróságának is az okozója.*
S.O.S

*Hirdetik a betűk, remélve, hogy senkinek sem esik nehezére megfejteni az üzenetet. Egy nagyon hangos sikítás rázza meg a tájat, hosszan, fájdalmasan, majd mikor elhallgat, a táj visszarendeződik. Eltűnik a meleg, a perzselő betűk, visszaszivárognak a fények a csillagok, a kastély, minden normális lesz, egyetlen egy dolog emlékeztet csak a történtekre. Az oroszlán a fa tetején maradva leereszti még utolsó mozgásként a farkát, így Agana egyszerűen a földre zuhan. Néhány perc múlva az ég nagyot dörren és egy villám "csap" a parkba, de semmi jele nem marad ennek, mindössze csak négy pergamen, különböző színű feliratokkal, a tetején a négy szak nevével.*

//A mese véget ért alapjában mindenkinek ezt az estét a gyengélkedőn kell töltenie, kisebb nagyobb sérüléseiket leápolják. Edward Bornnak kétszer KELL még visszamennie bekrémeztetni a mellkasát és a hátát. Agana reggel tér magához, így őt a gyengélkedőre kell vinni. Gyenge agyrázkódása van, jobb csuklója törött, bal bokája rándult, plusz két éjszakát tölt a gyengélkedőn, keze egy hétig van gipszben, lábát egy hétig kell pihentetni, itt ott vannak még sérülései. Mirabelle válla kiugrott, azt a gyengélkedőn helyre teszik, egy éjszakát kell pluszban a gyengélkedőn töltenie, egy hétig krémezésre járnia. A többiek egyszeri krémezéssel és sebtapaszokkal megússzák. A gyengélkedőt nem feltétlenül kell kijátszani, de ha későbbiekben szó esik a meséről, akkor ezekkel a sérüléseknek a tudatában kell lennetek.
A játék szabályait és a pergamen jelentőségét pedig nemsokára megtudjátok. Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Szobor-, és kőkert   

Vissza az elejére Go down
 
Szobor-, és kőkert
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Sárkányok kódexe
» Előkert és előszoba
» Bossok pontjai/adatai
» Tian (Ígéret Földje)
» Hősi kobold szobor

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Venustas Mágusképző Akadémia :: A kastély birtoka :: Udvar :: Előkert-
Ugrás: