Belső harmónia szoba.

A szobát a mágia segítségével készítették. A szoba mindig egy békés, szép, csodálatos helyet ábrázol.
A megfáradt, dühös vagy ideges diákok esetleg tanárok kedvenc helye. Itt mindenki kieresztheti a fáradt gőzt és feltöltődhet energiával, hogy a terem elhagyása után örömteli vigyorral járja az iskolát.

*Kinyílik az ajtó,de senki sem lép be rajta.Edward strázsál mellette,egyik kezével a szobába mutatva.Rendes nevelése révén tuja mi az illem és szereti is betartani a különböző illemszabályokat.*
-Hölgyem...
*Nem zavarja,ha emiatt Agana rosszat gondol róla.A lány után közvetlenül ő is betér a szobába.Mint mindig,most is megpróbál minél halkabb lenni,azonban most nem csak azért,mert ilyen a viselkedése.Nem szeretné megzavarni a szoba háborítatlan csendjét.Ugyanez Aganaról nem mondható el,bár nem is tudna csendben lenni azokban a bakancsokban.*
~Ha már úgyis lazításra van ez a szoba,akkor helyezzük kényelembe magunkat....
*Elterül a földön,fekszik ott egy darabig majd ülő helyzetbe löki magát.Körülnéz a szobában,amióta ledobta magát nem is hallotta az acélbetétesek nehéz lépteit.Végül megtalálja Aganat,felé fordul,majd ismét lefekszik,ám ezúttal a láthatáron belül tartja.Reméli,hogy a szoba harmóniájából valami átragad Aganara,véleménye szerint nem ártana neki egy jó adag derű és pár liternyi nyugalom.*

*Nem tudja mit mondhatna,jó ideig csak néz ki a fejéből.Mereven bámul bele a semmibe,de látszik rajta,hogy elméje most távoli helyeken nyaral.Visszatér a szobába,bár sejtelme sincs mennyi ideig tartott neki.Csak most eszmél rá a környezetváltozásra.*
-Mennyire hasonlít ez a Kaliforniai partokhoz?
*Végül csak sikerül kinyögnie valamit.Kíváncsian várja a választ,valyon belemegy a beszélgetésbe,vagy inkább csendre inti Edwardot?Az sem zavarná,ha az utóbbi teljesülne,hiszen nem is gondolta,hogy eddig eljut Aganaval kapcsolatban.Azonban szíve szerint elhallgatná pár óráig,ahogyan a lány mesél magáról.Ez is egy szokása,hogy mások történeteit hallgatja.*

-Nem,még nem jártam ott.És nem is tervezem,hogy elmegyek oda.Ne vedd magadra,de nem igazán szívlelem azt a földrészt.
*Próbál újra ellazulni,azonban Agana felkiáltása teljes mértékben kibillenti a kocentrálásból.Csukott szemhéjai kipattannak és ő maga is álló helyzetbe dobja magát.Látván,hogy csak a homok okozta a gondot fáradtan,szemeit forgatva huppan vissza a puha földre.*
~Most aztán visszakaptam az előző ijesztéseket..
*Mosolyodik el magában.A helyszín újra megváltozik,visszatérnek az erdős,füves terepre.Az égen úszó felhőket lesi,figyeli ahogy azok szökőárként hömpölyögnek tovább a világoskék égbolton.Csak fél füllel hallja meg Agana kérdéseit.*
-Természetesen van olyan környezet de az neked nem tetszene.
*A lány előző homokos akciójára gondol.Ha azt a pár szemet nem bírta ki,akkor biztosan hisztizne egy kiadós zuhétól.*
-Azonban ha nagyon ki szeretnéd próbálni...állok elébe.

*Szemet szemért,gúnyolódást gúnyolódásért.Edward az oldalára fekszik,fejét egyik kezével kitámasztja.Egy gúnyos vigyor kíséretében magyarázza előítéletének okát.*
-Az előbbi túlzott aggodalmadból a ruhád irányában jutottam erre a következtetésre.Bevallom,eléggé vicces jelenet volt.De ha ennyire szeretnél makacskodni,akkor tessék.
*Mondókája végére ismét féloldalas mosoly tűnik fel arcán.Rosszat sejtető mimikája érthető,hiszen ő (áldozatával ellentétben) tudja mi fog történni.A hatás kedvéért csettint egyet,mire sötétség kúszik a szobába.Egy kis tisztásra kerültek,minden irányban a vaksötét erdő veszi körül őket.A távolban egy farkas vonyítása hallatszik.Esni kezd,a tisztás fölött fekete felhők gyülekeznek,ennek ellenére a hold és a csillagok is mind tisztán látszanak,már ahol nem takarja el őket egy gyorsan vonuló felhő.Csak a Hold világít,más fényforrásnak se híre,se hamva.Edwardot elégedettség tölti el műve láttán.*
-Nos?Hogy tetszik az én kis világom,gondolkoztam azon,hogy legyen-e kicsit több fény,dehát minek az.
*Magyarázza.Olyan mint egy művész,ki legújabb remekművét mutatja be éppen.*

-Igazán örülök,hogy tetszik!Tudod...most igazán megleptél.Erre a reakcióra nem számítottam.
*Kétkedve néz a lányra,hátha tényleg annyira makcs,hogy képes eljátszani,hogy tetszik neki a helyzet.Fürkészi,de úgy tűnik Agana élvezi a helyet,szóval Edward megnyugodhat.Egyelőre hagyja,hadd lelje örömét a helyben.Elnézve Aganat Edward büszkeséget érez,amiért képes volt egy a lánynak kedvére való környezetet teremtenie.Már egy ideje ott motoszkál a fejében a kérdés,csakhát eddig nem tartotta időszerűnek a feltevését.*
-Nem mesélnél egy kicsit magadról?
*Véletlenül kicsúszott a száján a kérdés,mely nála természetes,de sokan félreértik és valamilyen hátsó szándékot tulajdonítanak neki.Edward most nagyon nem akar félreértésekbe bonyolódni,hiszen még ki tudja meddig fog Aganaval egy szakra járni.Már átkozza magát a nagy szája miatt.Megmaradt lélekjelenlétével egy értelmesmagyarázatot vagy mentséget próbál összekaparni.Végül arra jut,hogy inkább Agana elé tárja újabb szokását.*
-Mármint ne értsd félre,ez is csak egy ostoba szokásom,a legtöbbet kegtudni minden fontos emberről.
*Aganan tartja szemét és a legkisebb rossz jel esetén inkább visszasüpped álmodozó magányába.*

*A szoba kivilágosodik,az égbolton feltűnik a nap vöröses fényt árasztva magából.nincs több eső,se farkasok,csak a békés napnyugta látványa.A fényben már az erdő sem tűnik olyan ilyesztőnek.Tölgyek,bükkök és fenyőfák széles skálája található körülöttük,Edward többnyire vöröses levelű fákkal rakta tele a környéket,mert szerinte azok sokkal jobban néznek ki mint az egyhangú zöld erdőségek.Körbenéz,hogy minden változtatás a helyén van-e.*
-Ez egy jogos kérés. *Rábólint,hogy felőle áll az alku.* -Ha nem bánod eszközöltem pár változtatást...
*Agana felé fordul,hiszen az illem úgy kívánja és nem is nagyon akar másfele nézelődni.Csak pár információ hangzott el Edwardnak mégis kapásból egy csomó kérdés jutott eszébe,amiket most az alku miatt hiába tenne fel.Ő is ott kezdi,ahol a lány,csakhogy tudásban nagyjából egyenrangúak legyenek.*
-Háziállatot nem tartok,azonban nekem is van egy testvérem.Peternek hívják és egy évvel fiatalabb nálam....És jelenleg Andalúziában tartózkodik.

-Ömm,váó,ez eléggé egyedi történet,eddig még csak hasonlóról sem hallottam,pedig elhiheted már elég sok mindenhez volt szerencsém.
*Agana most feladta a leckét Edwardnak,neki nincsenek ilyen történetek a tarsolyában.Gondolkozik,van egyáltalán olyan története,amely más emberek számára érdekes lehet?Hiába töri a fejét nem jut semmire,így Agananak be kell érnie egy kis érdektelen aprósággal.*
-Úgy érzem...az én történeteim eltörpülnek emellett...de ugyebár alkut kötöttünk,szóval...Na jó,itt egy történet...A szüleim természetesen elvittek suliba,ahogy az szokás,de...nekem nem tetszettek az átlagos iskolák,szóval addig duzzogtam és kérleltem szüleimet,míg át nem vittek egy úgymond "miniművészképzőbe".Ebben a suliban minden megvolt,amire szüksége van egy gyereknek,hogy felfedezze miben tehetséges...Nagyjából ennyi.
*Ezek a szép emlékek újra mosolyt csalnak arcára,eddig inkább csak kifejezéstelenül meredt maga elé.Újonnan kapott derültséggel néz fel a földről és várakozik.*

*Szerette volna eltitkolni,mert ha valakinek elmondja,akkor nagy esély van rá,hogy továbbadja valakinek,az a valaki egy harmadiknak és stb. Azonban Agananál nem fenyegeti ez a veszély,eddigi ismerettsége alapján nem az a csevegős tipus és kizárt,hogy pont róla fog valamit elkotyogni.Edward mégis habozik.*
-Ömm,nos...az a helyzet,hogy... *Kínosan köhécsel egyet,majd a lényegre tér.* -Először is,ez az egész művészsulis dolog...szóval nem szeretném,ha kitudódna.Még a tanárok körében sem kell tudnia senkinek.Gondolom érted.Az állítólagos tehetségemről meg csak annyit,hogy annak ellenére,hogy az egy művsuli volt,ott is kellett tanulni tanulni matekot,kémiát stb. DE én egy csomót lógtam ezekről,hogy a többi osztály drámaóráin is részt vegyek.A tanárok egy idő után már be sem írtak hiányzónak,hiszen tudták hol vagyok,de nem érdekelte őket túlzottan a dolog.Ennyit rólam.
*Várakozik egy kicsit,önkéntelenül is viselkedésfigyelőüzemmódra kapcsol.A történet nagyobb felét még így is kihagyta,azt hogy a jegyei ezáltal annyira leromlottak,hogy a tanárok állandó látogatók voltak szüleinél.Ráadásul ezáltal kémiából,fizikából és matekból harmadannyit tud,mint hasonló korú társai.Kihagyta továbbá,hogy egy barátja sem akadt,nem volt ideje másokra.Mindezek mellett pedig a családot is sokszor hanyagolta,valószínüleg ez vezetett ahhoz,hogy már anélkül van távol tőlük,hogy gyakran gondolna rájuk.Hogy egy kis öröm azért legyen az ürömben,azt még meg kell említeni,hogy színművészetből kiemelkedő eredményei voltak és befutó volt az egyik legnevesebb angol színművészeti középiskolába.*
-Hogyhogy nem kedveltek,adtál okot rá,vagy csak kellett nekik valaki,akit kiutálhatnak és rád esett a választásuk?
*Sikerült kikecmeregnie saját emlékiből,így gyorsan fopytatja a beszélgetést.Kell valami,ami leköti az agyát,nem akar visszaesni a sötét emlékek vermébe.*

*Tekintetét megpihenteti a lenyugvó napon.A bíbor korong érdekes lenne,ha társulna hozzá zene.De nem akar bunkó lenni.Agana nem fog többet elárulni magáról,ez világosan látszik.Semmi értelmét nem látja a maradásnak.Lassan kászálódik fel,kinyújtóztatja elgémberedett tagjait.*
-Az én belső harmóniám teljesen rendben van és szerintem a tiéddel sincs semmi gond.Úgyhogy akár mehetnénk is.Plusz nem ártana egy hajszárítás meg egy ruhacsere.
*Felsegíti Aganat,közben erősen koncentrál az ajtóra,amin bejöttek.Szemeivel már keresi a kijáratot és nemsokára meg is találja.Kitárja az ajtót és megint megvárja,amíg a hölgyek (ebben az esetben csak egy hölgy) elhagyják a szobát,majd ő is távozik a folyosóra.*

*Ő is kiér a folyosóra és megáll Agana mellett.Átvizsgálja zsebeit,minden megvan,indulhatnak.*
-Meghiszem azt.
*És azzal a lendülettel megindul a klubhelység felé.Nem kell oldalra néznie,a bakancsok kopogásából is pontosan meg lehet állapítani Agana helyzetét.Edward azon viccelődik magában,hogy ez a lábbeli mennyivel jobb egy nyomkövetőnél,valamint hogy mennyire fájna a sípcsontja,ha az eddigi megfigyeléseit a lány elé tárná.Megosztani nem tudja,hát magában nevet rajta.Mikor már eleget kuncogott,arról kezd álmodozni,hogy milyen jó lesz végre leülni egy kicsit és melankólikus dallamokat játszani akusztikus gitárján.*