HomeGy.I.K.KeresésCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 A kastély udvara

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Isabella Matlal
LINVERNO
LINVERNO
avatar

Hozzászólások száma : 532
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.
Tartózkodási hely : Venustas Mágusképző Akadémia

TémanyitásTárgy: A kastély udvara   Pént. Aug. 21, 2009 5:57 pm

A kastély hatalmas faajtaján kilépve a kastély udvarán találhatjuk magunkat. Lenyűgöző látvány tárul a szemünk elé. Láthatjuk magunk előtt a közelben lévő szépen gondozott sövényeket, virágokat, kövezett utakat, szép csendes, eldugott helyekkel, leülni való padokkal, ahol bármikor megpihenhetünk. Néhány fa is segítségünkre áll, hogy alája telepedve hűset találjunk magunknak, ha történetesen nyáron sétálnánk itt. De akár esős időben is bemenekülhetünk a lombkoronájuk védelme alá.
Ha a sövényektől távolodva a távolba tekintünk, egyre több fa sűrűsödik előttünk, melyek végül belevesznek a Rengeteg sokkal magasabb és testesebb fái közé. A kastély közvetlen udvarához azonban ezek már nem tartoznak hozzá.
Az udvar fő funkciója, hogy a diákok itt könnyedén megtalálják egymást, valamint az újonnan érkezők is ide érkezve találják meg először a kastély bejáratát. A tanárok is könnyedén ráakadhatnak itt a keresett diákokra a nyílt térnek köszönhetően. Innen mindenhová eljuthatunk az iskola területén belül, könnyedén a hátsókertbe, a tóhoz, vagy a rengetegbe kerülhetünk.





Vissza az elejére Go down
Abigail Milena Gernot
SPRING
SPRING
avatar

Hozzászólások száma : 403
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 25.
Tartózkodási hely : A Venustas Mágusképző akármelyik pontján felbukkanhat, akármikor

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Nov. 19, 2009 11:17 pm

*Egy sötét alak suhan a messzeségből az iskola felé. Nincs szüksége teleportálásra, ugyanis éppen az egyik közeli faluban volt dolga, s az éjszaka csendje és szépsége arra csábította, hogy gyalog érkezzen. Persze ez számára nem tart olyan sokáig, mint másoknak, gyorsan suhan a fák között, aki nem konkrétan őt nézi, talán észre sem veszi, hogy ott jár. Ráadásul öltözete beleolvad a környezetébe. Fekete, térdig felhajtott nadrág és fekete, tölcsérujjú blúz volt rajta, amire egy fekete fűzőt is fölvett. Lábán a nadrág felhajtásáig érő, öt centi magas sarkú csizma és fekete utazóköpeny van rajta. Csuklyáját a fejébe húzta. Haja egészen szőke, szinte már fehér. Szűk íriszei vérvörösen izzanak. Bőre igazán fehér, akár a hó, mozgása nesztelen, kecses és rendkívül gyors. Tempóján, ha akarna gyorsíthatna, de ez egyenlőre kényelmes neki. Nincsenek nála bőröndök, holmijait még az anyja távozása előtt elküldte, s szobája, már az ő ízlése szerint van berendezve.
Először furcsállta, hogy neki kell majd egy szakot vezetnie, és tanítani is, de beleszokott a gondolatba. Mindent amit tud, anyjától és apjától tanult, élettapasztalata ráadásul valószínűleg több van mint a legtöbb tanárnak, és a hatalma sem kevés, sőt.
A birtok közepén megáll, hogy végigszemlélje teljesen az iskolát. Látása, hallása kifinomult, így mindent részletesen végigszemlél, s élvezi az apró neszek egyenletes hangját, ami szinte egy muzsikának felel meg. Be is csukja a szemét, s élvezi ahogy a szél lobogtatja utazóköpenyét, s hallgatja tovább a zajokat, vár valakire, s már jól hallja, hogy az a valaki közeledik. A lépések egyértelműen rá utalnak, így egy csöppet sem kételkedik.
Beleszippant a levegőbe.*
~Jobb munkát végeztek mint gondoltam.~*Gondolja, s felidézi az iskolát régebbi emlékeiből. Mikor legutoljára látta, csak egy romos kastély volt, amit alaposan megviselt a háború, viszont a felújítások után, fantasztikusabb, mint valaha. És az a mágia, ami körüljárja, erővel tölti fel a sötét alakot.*
Vissza az elejére Go down
http://venustasacademy.hungarianforum.net
Isabella Matlal
LINVERNO
LINVERNO
avatar

Hozzászólások száma : 532
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.
Tartózkodási hely : Venustas Mágusképző Akadémia

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Nov. 19, 2009 11:42 pm

*Már tegnap megkapta a levelet, ott árválkodott, epekedve várt rá az íróasztalán, míg ő éppen forró fürdőt vett. De amint kibontotta széles mosolyra húzódott a szája. Fogalma sincsen mi állhat a gyors vezetőségi csere mögött, de abban biztos, őt nem érinti mindez rosszul. Valljuk be alig várta már kedves barátnője megérkezését. Hogy mióta barátok? Arra már ő sem emlékezik pontosan.
A levélben ott állt a pontos időpont is, így amint a szobájában lévő hatalmas óra elkezdett harangozni a beállított időben, Isabella gyorsan magára kapta sötétkék alapú, fekete mintájú köpenyét és gyors léptekkel indult el szobájából, ki az udvarra. Testhez simuló barna lovaglónadrág van rajta, hozzá illően fekete csizma. Felül egy egyszerű fekete ing, rajta pedig egy sötétbarna kötött mellény.
Sietve lépked az esti hidegtől harmatos fűben, szemeivel pásztázva a környéket. A lágy szélben köpenye halkan suhog mögötte minden egyes lépésekor. Amint egyre messzebb kerül a kastélytól és annak fényei is eltávolodnak tőle, gyorsan elmormol egy kis igét és kezében apró piros lángocska gyullad ki, fényt és meleget is adva. Pár lépést haladva máris megpillant egy sötét ruhába öltözött alakot, és biztos benne, hogy megtalálta akit keresett. Kényszeredetten lassít léptein és mosolyogva halad tovább. Látja, hogy a fiatal barátnője csukott szemmel áll és élvezi a hangokat. Ő is biztos benne, hogy hallja a felé közeledő lépteket.*
- Abigail! *Köszönti fiatal barátnőjét és közben kitárja karjait. A kezében lévő kis lángocskára már nem is figyel így az ellobban, hogy sötétbe burkolja mindkettőjük alakját.* - De örülök, hogy végre itt vagy! *Mondja őszinte örömmel a hangjában és valóban, már nagyon rég óta szeretett volna találkozni vele, és íme most a Sors mindezt egy ügyes kis fordulattal lehetővé tette. Ráadásul remélhetőleg hosszú ideig élnek majd egy kastélyban.*
Vissza az elejére Go down
Abigail Milena Gernot
SPRING
SPRING
avatar

Hozzászólások száma : 403
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 25.
Tartózkodási hely : A Venustas Mágusképző akármelyik pontján felbukkanhat, akármikor

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Pént. Nov. 20, 2009 12:42 am

*Abigail csukott szemmel is mindent jól érzékel, nyitott szemmel, pedig aztán főleg, ráadásul még fényre sincs szüksége. Ugyanakkor hozzászokott, hogy a körülötte élőknek sokkal több szükségletük van, mint neki, így azzal szemben, aki fontos neki, alkalmazkodott a dolgokhoz, bár apja kastélyában inkább hozzá alkalmazkodnak a népek, hiszen ő más körökben igen előkelő nő, akinek a nagybátyja a Mágusszervezetnek a vezetője, de mivel ezek titkos dolgok, így csak a legbelső kör tud ilyenekről.
A lépések közelednek, hallja a köpeny susogását, a léptek örömteliségét, magabiztosságát. Sokat elárul az emberről a mozgása, közlekedése, sokat mosolyog azon, hogy az emberek mennyit panaszkodnak, hogy milyen nehéz kiismerni egymást. Abigailnek ez könnyen megy, hisz minden apró jelre oda tud figyelni, és kedvét leli az ilyen dolgokban. Volt mikor vágyott utána, hogy ember lehessen, de végül mindig be kellett ismernie, hogy ő nem lenne képes emberként élni, egészen más stílus, még akkoris, ha így ő valójában egy szörny.
Most viszont az a lényeg, hogy már csak néhány lépés választja el őt, és a felé közeledő személyt, s ő még mindég mozdulatlanul áll, "szobor" arccal. A köpenye az egyetlen dolog rajta, ami mozog.
Ebben a pillanatban viszont a nő mögé kerül, egészen közel hozzá, s a nyakához hajol.*
- Nem félsz, hogy megharaplak?*Kérdezi fagyos, akár rémisztőnek is mondható hangon. Szemei csak úgy villognak, de várja a másik reakcióját. Kivillantja még visszahúzott állapotban lévő, hófehér fogait - amik így is hosszabbak az átlagnál - ha ezt valaki kívülről látná, igen csak megrémülhetne, de csak ha világos lenne, mivel így sötétben nem sokat látni, ráadásul Abigail olyan halkan beszél, hogy csak Isabella hallhassa.*
Vissza az elejére Go down
http://venustasacademy.hungarianforum.net
Isabella Matlal
LINVERNO
LINVERNO
avatar

Hozzászólások száma : 532
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.
Tartózkodási hely : Venustas Mágusképző Akadémia

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Pént. Nov. 20, 2009 1:03 am

*Abigail csendes álldogálása nem lepi meg különösebben, ő ismeri vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismeri már valamennyire a fiatal nőt. Jó pár évet töltöttek együtt a háború ideje alatt, akkor ismerkedtek össze. De persze utána is tartottak egymással a kapcsolatot, ha nem is tudtak mindig személyesen találkozni. Isabella így aztán kellően megbízik Abigailben, ám az nem kétséges, hogy őt is érhetik meglepetések...
Abigail bármikor képes rá, hogy meglepje az embert, jelzi ezt az is, hogy még Isabella is összerándul egy pillanatra, ahogyan a nő mögé kerül és a fülébe suttog. Nyakán érzi a leheletét, amely végigborzongatja testét, amikor ajkát elhagyják a hideg szavak. Kissé ügyetlenül próbálja leplezni zavarát, egy az átlagosnál hangosabb nyelés is erre utal. Majd pár másodperces késéssel elmosolyodik és megszólal.*
- Ugyan, csak nem bántanál egy régi barátot... hiszen barátokból úgyis olyan kevés van... *Suttogja halkan, ő is úgy, hogy csak a mellette álló Abigail hallja. Persze senki más nincsen jelen pillanatban a parkban ilyen késői órán. De Abigail hangjához Isabella hangja is alkalmazkodik és suttogássá halkul.
Csendben várja a választ, és még mindig kissé zavarodottan fordul meg és néz újra Abigail felé, köpenye alatt próbálja megkeresni annak tekintetét. Talán csalódott volna, ha Abigail szintén kitárja karját és megöleli őt, mint egy átlagos barát. Nem, az túl hétköznapi lett volna az általa ismert fiatal nőhöz.*
Vissza az elejére Go down
Abigail Milena Gernot
SPRING
SPRING
avatar

Hozzászólások száma : 403
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 25.
Tartózkodási hely : A Venustas Mágusképző akármelyik pontján felbukkanhat, akármikor

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Kedd Dec. 08, 2009 9:35 pm

*Elégedettséggel figyeli, ahogy a nő természetesen reagál. Szaporább szívverés, akadozó légzés, és egyebek, nem is várt mást. A nő szavai aztán pláne meggyőzik, eléggé jól ismeri már ahhoz Isabellát, hogy tudja, ha nem így reagálna, nem is ő lenne. Bizony, barátokból kevés van, s bár Abigail meglenne nélkülük is, azért van néhány ember, aki hiányozna neki, például Isabella. Azt sem szabad elfeledni, hogy az anyja is ember, már mint olyasmi. Abigail sosem volt az, nem is lesz, természetesen, de élt már emberek közt, ismeri őket.*
- Én is örülök, hogy újra látlak.*Suttogja még mindég a nő fülébe, de hideg lehelete, most más hangszínben siklik tova. Visszakerül eredeti helyére, s engedi, hogy a szél belekapjon köpenyébe, majd titokzatos félmosoly siklik végig az arcán, ami akár félelmetes is lehetne, valakinek aki semmit nem tud a nőről. Ez a mosoly igen jellegzetes és nem mindig látható ilyen formában és értelemben. Ha valaki ezt rémisztőnek találná, akkor még egy naiv személyről beszélhetünk, aki még semmit nem tud egy igazi vadászról.*
- Kitettetek magatokért. Mikor legutóbb itt jártam még csak egy nagy kőkupac volt itt.*Mondja, ami nála elismerésnek, sőt igazi dicséretnek számít az ő szájából és annak is szánja. A légkör ami bejárja, a mágia, ami belé ivódik, ez a fantasztikus összhang, ez az ő világa, főleg ha egy festői környezet is csatlakozik hozzá. Hosszú élete alatt még nem tudta megunni a szebbnél szebb helyek felkutatását, s mivel tudja, hogy van ideje, egy egy helyen igen csak hosszú gyönyörködési időt enged meg magának. Volt hol évekig élt, csak a csodás környezet miatt, de mivel sokat jár kel, szabad lélek, így nem igen tart fent baráti viszonyokat. Még azt sem tudja, hogy itt hogy fog tudni, egy kastélyban élni, hiszen a hely kedvező számára, de ez a röghöz kötöttség... Hát majd elválik.*
Vissza az elejére Go down
http://venustasacademy.hungarianforum.net
Isabella Matlal
LINVERNO
LINVERNO
avatar

Hozzászólások száma : 532
Csatlakozás dátuma : 2009. Jun. 26.
Tartózkodási hely : Venustas Mágusképző Akadémia

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Szer. Dec. 09, 2009 12:38 am

*Ahogyan Abigail eltávolodik tőle, kezd újra megnyugodni, lassan minden visszatér a normális kerékvágásba, már ami a közérzetét illeti. Fél szemöldökét felhúzva (ez az ő saját arckifejezése bizonyos esetekre) figyeli Abigailt, akinek szája körül megjelenik az a kis mosoly, amelyet ő már ismer. Jellegzetes sajátossága a fiatal nőnek.
Ahogyan a kőkupac kerül említésre, felemeli tekintetét a kastély falai felé, melyek sötéten borulnak föléjük, akár egy gótikus kastély a régi romantikus vámpírtörténetekben. Erre a gondolatára még el is mosolyodik egy picit, és közben Abigait fürkészi.*
- Nem volt könnyű munka, az biztos. Aztán reméljük nem fog befuccsolni. *Ez az amiben reménykedik, eddigi rövidnek nem mondható élete során egészen sok mindent lehetősége volt kipróbálni már, ám egy ideje úgy érzi igazán pedagógusnak való. Persze, hogy ez valóban így van-e majd csak akkor derül ki, ha végre elkezdhetik a rendes tanítást. Ám az még odébb van, lassan érkeznek a gyerekek és még koránt sem tökéletes minden a kúria falain belül és kívül sem. Újra felpillant a sötét falak tömegére, ahonnan csak néha pislákol egy-egy halványabb fény, jelezve a még ébren lévő lakókat.
Majd újra Abigailra pillant és egy kis mosollyal folytatja mondanivalóját.* - Remélem jól fogod itt érezni magad. Lassan bele kell vetnünk magunkat a munkába, mert elkezdődik a nyüzsgés. Erről jut eszembe... megmutatom a szobádat. *És már indul is el lassú léptekkel befelé a kastélyba, persze csak akkor, ha Abigail is szeretne bejönni. Lépései közben pedig egy kis huncutsággal a hangjában megjegyzi.* - Esetleg egy pohár bort is megihatnánk... felmelegít és még a színe is vörös...
Vissza az elejére Go down
Saray Fern
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 115
Csatlakozás dátuma : 2010. Jan. 16.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Vas. Jan. 31, 2010 6:08 pm

Induljunk el, csak úgy, bele a vak világba? Hát éppen ezt szerettem volna elkerülni, hisz azért rángatom magammal őket, hogy megmutassák hol lehet jobban eltölteni az időt. Na de ha már ez jött ki, akkior elundulok az iskola udvarán. Keresztül....
- Nem meséltek, nem mondjátok meg merre menjünk, akor most én vezesselek benneteket? Az érdekes lesz. Nem hiszem, hogy örülnétekneki, ha eltévednék itt nektek.
Szembefordulok velük, hogy láthassam mindkettejüket, ahogy jönnek utánam. Felfelé tekintve hátrálok, olykor egyet szökkenve feléjük, vagy éppen körbe magamon, hogy újra előre menjek, meg aztán ismét hátráljak.
- Nem féltek, hogy a végén valami rosszra csábítalak benneteket.
Széles vigyor ül ki az arcomra, hisz mi is lehet akora rossz, amibe én tudnám őket rángatni, mikor még magam sem tudom mit is kezdhetnék itt magammal. No de diák vagyok, aki ráadásul nem bí magával, így bármit bele lehet képzelni eme mondatba. Csak fatázia kérdése az egész. Az meg nekem van, jócskán...
Ed felé fordulok, és a görénye felé nyúlok.
- Elkérhetem egy kicsit, vigyáok rá, igérem.
...és valóban vigyáznék, hisz szeretem az állatokat, és egész jól boldogulok velük, ahogy azt talán már említettem is. Közben figyelem az udvart, hogy merre is lehet innen menni tovább.
- Mondjátok merre menjek, mert én nem tudom!
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Feb. 18, 2010 8:51 pm

*Az öreg fakapu nyikorgó hangja zavarja meg a csöndes udvar nyugalmát. Egy hosszú fekete kabátos alak jelenik meg a sötétben (Mivel már rég lehunyta igéző szemeit a nap.) vagyis én. A szél is elkezdted fújni, de ez egy szél elemtál varázslónak tökéletes idő. Gondoltam sétálok egyet. A szél néha felborzolja fekete hajam, és a fák is ringatóznak, mintha meghajolnának a természet erejének. De ez csak a fantázia, aminek semmi sem gátolhat, úgy gondolom. Majd találok magamnak, egy igen szimpatikus padot, amin helyet is foglalok. Még ismeretlen az udvar, de úgy érzem, hogy sokat fogok ide járni, mert a táj káprázatosan gyönyörű. Nagyon hangulatos. Zsebembe rejtem kezeimet és úgy pillantok körbe, hátha van még egy látogatója az udvarnak. De tévednek kell, mert a madarakon és a kis erdei rágcsálókon kívül nincs itt semmi élőlény.*
- Uff... *Na igen, vélemény nyilvánítás is megvolt. Unatkozom. És az unalom nagy úr, így elkezdem nézni a csillagokat. Nincsenek felhők az égen, így tisztán láthatom a fénylő holdat és a milliónyi kis fénylő pontokat. Bele is merülök az ég fürkészésében.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Feb. 18, 2010 10:47 pm

*Egy lány ül az egyik fa ágán, zenét hallgat egy elvarázsolt iPod segítségével. Mókusa megunja az egyedül ugrándozást, s távolabbi fák ágaira is elmerészkedik. Ekkor veszi észre a közeledőt, s a kis mókus szemfülesen figyeli őt, amint leül, s már jó pár percig ücsörög, akkor a vörös kis rágcsáló odasomfordál a fiúhoz, s megszaglássza az arcát, majd a térdére ugrik, s okos kis fejét oldalra billentve néz a fiúra.
Mirabelle csak néhány perc múlva veszi észre, hogy mókusa nincs mellette, így akkor elkezd nézelődni, hogy merre lehet, ekkor veszi észre a fiút a mókussal. Bár sötét van, de a csillagok is adnak fényt és az udvarnak is van annyi világítottsága, hogy tisztán lássa, hogy nincs egyedül, hát leugrik a fáról, s elindul a fiú felé, miközben figyeli, hogy hogy reagál a mókusra. Igyekszik nem túl hangosan mozogni, bár az sem zavarná, ha észreveszik őt. Amint elég közel ér, füttyjent egyet a mókusnak, mire ő engedelmesen odaszalad hozzá és gazdája fekete vászonkabátjának a zsebébe ugrik. Egyébként Mira a kabáton kívül sokzsebes farmernadrágot, fekete edzőcipőt és fekete-fehér kockás sildes kötött sapkát hord. Szeme vékonyan ki van húzva fekete szemceruzával, de persze ez a félhomály miatt annyira azért nem kivehető.*
- Szia!*Köszön a fiúnak, egyszerűen. Még nem mutatkozik be, nem tudja, hogy későbbiekben mennyire akar majd vele társalogni. Arca egykedvű, semmilyen érzelem nem látszik rajta, mint elég gyakran.*
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Feb. 18, 2010 11:03 pm

*Miközben figyelem a csillagokat, meghökkenek, mivel valami szipog az arcomba, majd a térdemre ugrik egy mókus.* Szevasz véreb. Ugye nem támadsz torokra? *Pillantok a rágcsálóra, aki nem is zavartatja magát, mintha hozzá lenne már szokva az emberhez. Pedig ez elég valószínűtlen, mivel a mókusok nagyon félénkek. De pár perc múlva, lépteket hallok és egy füttyülést, amire a mókus elszökken és gazdája felé siet.*
- Üdv. *Mondom rideg még is nyugodt hangnemben, nem vagyok az a barátkozós típus.* - Hogy, hogy itt kint, egyedül az éjszakában? *Pillantok fel a lányra, de mivel illedelemre tanítottak fel állok.* - Cristopher Ben McKeat. *Kezet nem nyújtok, mivel az a szokás, hogy a nő/lány nyújt kezet. Közben farzsebembe kezdek kotorászni, ahonnan előhúzok egy ezüstözött cigarettatartó dobozkát. Kiveszek egy szálat, majd a kabát zsebemből előveszek egy gyufás skatulyát, amivel meg is gyújtóm a cigit. Hogy miért gyufa? Mert így sokkal jobb, aromásabb íze van a cigarettának. Majd a lány felé nyújtom a nyitott dobozkát, hátha ő is dohányzik, de ebben nem vagyok biztos. A parázs fel izzik miközben szívom a nikotin rudat és szokásomhoz híven, lassan eregetem ki orromon a füstöt.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Csüt. Feb. 18, 2010 11:40 pm

*A fiú rideg hangneme szimpatikus neki, már kezdett aggódni, hogy csak Veronique fajta emberek járnak ide.Persze a lánnyal mostanában egészen megbarátkozott, de túl sokat belőle nem bírna ki. Kikapcsolja az iPodot, s elteszi abba a zsebébe, amelyik mókusmentes. Csak biccent egyet az üdvözlésre, s látva, hogy a másik feláll, hát nem töri meg az illedelemi szabályokat és kezet nyújt.*
- Mirabelle Bolade!*Biccent egyet ismét, majd a kérdésre is válaszol.* - Az éji béke megihlet.*Válaszolja egyszerűen. Mélyet szippant a friss levegőből, majd felpillant az égboltra, a csillagokra. Egyik kedvenc témája az éji tájkép, persze ha fest, de mivel gyakrabban szokott rajzolni, így a csillagok sajnos nem adják vissza annyira a csodát, amit ő lát. Néha lefényképezi, hogy megmaradjon egy-egy emlék, régi szokás, de ő még mindig alkalmazza eme évszázadokkal ezelőtt föltalált masinát. Mint megtudja a fiú is hódol eme káros szenvedélynek, melyet itt a falak között ő is egyre többször művel, valahogy felhúzza a falak bezártsága, és ezzel csillapítja magát. Elfogadja a szálat, s egy már-már szokássá vált biccentéssel meg is köszöni, főleg, ha még tüzet is kap hozzá.*
- Mióta húzod itt az igát?*Kérdezi hosszabb csend után, ha már egymás mellé sodorta őket a sors, hát legalább meg lesz, a heti kommunikáció adagja és a bátyja is megnyugodhat, hogy nem golyózik be egyedül. Hangjában az érdeklődés igen csekély, de még csak udvarias társalgásnak sem hangzik. Egyszerű unaloműzés, semmi több.*


//És asszem fagy!^^//
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Pént. Feb. 19, 2010 5:43 pm

//Olvadás! Szegény Mamutok...//

*Miután a lánnyal kezet rázok, bólintok a válaszra.*
- Csak nem egy művész lélekkel hozott össze a soros? *Pillantok rá Mirabellre. Úgy látom, ő is szereti a csillagok fürkészését, mivel most is így cselekszik. A cigarettát pedig elfogadja, és meg is köszöni. Akkor nem csak én vagyok itt az egyetlen aki kárósítja az egészségét. A gyufás skatulyát újra előhúzom és tűzet adok a lánynak.*
- Most jöttem nem rég. És te mióta koptatod az iskola padlóját? *Próbálom felhasználni szókincsemet a társalgáshoz, mivel ha már beszélgetek valakivel ( megjegyzem, ami elég ritka. ) az legyen terjedelmes. Igen, nem vagyok az a fajta aki használja a mostani szlenget. Az legyen a por nép dolga, én több vagyok náluk sokkal.*
- Mely ház tagja vagy? *Kérdezem, de ez csak formalitás, ha már így szóba elegyedtünk akkor ennyit tudjunk meg.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Pént. Feb. 19, 2010 10:20 pm

- Festek, rajzolok, néha fényképezek.*Válaszolja egyszerűen az első kérdésre. Egyszerűen, de kimerítően. Mélyet szippant a káros élvezetből, majd lassan ereszti ki. Mókusa kiugrik zsebéből, s az egyik fa tetejére futva sértődötten fordít hátat. Nem szereti, hogy gazdája cigarettázik, de mással egyenlőre nem mutatja ki ennek jelét, csak úgymond "sztrájkol". Mira csak egy szúrós pillantást küld felé, s újabbat szippant a cigarettából.*
- Két, három hónapja.*Mondja, nem biztos benne, itt a napok összemosódnak, már azt sem tudja, hogy mikor hallott utoljára szüleiről, de ha őszinte akar lenni, csöppet sem érdekli őt se a családja, se pedig az az elit szenny, ami otthon körbe veszi. Nekiveti hátát a legközelebbi fának, s egyik talpát a törzsnek támasztja.*
- Spring.*Válaszolja ezt is kurtán, lényegében tudna sokkal többet is beszélni, de nem akar, különben is, minek? Nem kérdez vissza, a fiú ha akar, akkor elmondja, hogy ő melyik szakra jár, most csöndeb marad, fürkészi az eget, közben egy-egy pillantással a fiún is végignéz, azért ha már összefutottak, érdekli őt, hogy kik járnak az iskolába.*
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Szomb. Feb. 20, 2010 12:48 pm

- Értem... Én csak gitáron tudok játszani. *Na igen, sosem rajongtam a művészetért, úgy értem a festmények nagyon szépek meg a rajzok is. De, sosem tudtam elképzelni magamat ecsettel a kézben. Miután, már mindketten szívjuk a cigarettát, a mókus úgy dönt, hogy nem kér a passzív dohányzásból. Szemeimmel egy ideig követem, de mikor már a fán csücsül a mókus vissza fordulok.*
- Úgy látom a mókusod, nem szereti a passzív dohányos szerepet betölteni. *Jegyzem meg halkan. A válaszra bólintok, 2-3 hónapja? Én kb. két hete. Nah de mindegy. Mirabelle, újra választ ad, ami.. Most mondjam, hogy örülök neki? Már van egy háztársam aki ismerek. Nagyon jó...*
- Spring, úgy szint. Akkor úgy érzem, nem ma láttuk egymást utoljára. *Bár ez szinte lehetetlen, hisz még pár évig itt kell maradnom, tanulni. Így biztos, hogy egyszer-kétszer össze futottunk volna, de mivel háztársak is vagyunk. Naponta akár többször is. A cigaretta, lassan elég. Mindjárt a füstszűrőnél tartok.* - Ha már háztársak vagyunk, és így össze futottunk. Miért pont ide jöttél? *Én csak azért, mert mivel szél elemtál vagyok. Ki kéne ezt tanulnom. Valami hasznát is vegyem ennek az erőnek. Egy utolsó slukk és elpöckölöm jó messzire a parázsló csikket.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Szomb. Feb. 20, 2010 9:09 pm

*A gitározásra csak bólint, a zenét ő inkább hallgatja mint "gyártja", ehhez eddig még nem volt elég elszántsága, hogy hangszert ragadjon a kezébe, persze a zongorán kívül, mert szülei szerint az "alapműveltség". Sokáig tiltakozott ellene, csak azért, mert muszáj volt, de végül később nem volt más választása, így a zongora az egyetlen hangszer, amin játszik. Ő is a mókus után néz.*
- Most még moderálja magát, egyébként nem ilyen kulturált, hogy ha cigarettára gyújtok.*Mondja egy egyszerű fintorral, majd megtudja, hogy a fiú háztársa. Kezd szélesedni az ismeretségi köre, ami nem rossz, hogy ha éppen rátör a társasághiány.*
- Valószínűleg, nem.*Vonja meg vállát, majd ledobja a cigaretta csikket, s rátapos. Ismét a csillagokra emeli tekintetét, s néhány nagyobb lélegzetet vesz, hogy tüdeje kitisztuljon, némileg. Ahogy kilélegzik, lehelete meglátszik, eléggé hideg van, de ő nem fázik, melegen van öltözködve. Ekkor jön egy kérdés, mire fagyos mosoly húzódik szájára.*
- Mert így távol lehetek a szüleimtől.*Válaszolja egyszerűen, persze a dolog sokkal összetettebb, de ez nem csak, hogy igaz, de jól is hangzik.* - Egyébként, ezen kívül, mert ezt tartottam elég színvonalasnak.* Az egyéb érdekeket és céljait nem mondja el, senkinek nem kell tudnia, hogy mik a tervei a későbbiekre. A fiúra néz és visszakérdez.*
- És te?*Elgondolkodik, s azért még egyet kérdez, amit nem árt letisztázni.* - Egyébként merről érkeztél?
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Szomb. Feb. 20, 2010 10:33 pm

- Akkor a mókusod közelébe nem megyek, amikor rágyújtok. *Mondom szórakozottan, majd újra fel pillantok az égre, ami kezd felhősödni és a szél is lassan kezd felerősödni.* - Elég valószínű, hogy egy vihar elé nézünk... *Hangsúlyom mint általában elég rideg, hűvös. Bár most egy kis gúny is hozzá csapódik. A következő válaszra, felhúzom bal szemöldököm.*
- Akkor biztos nagy a szeretet a családban. *Hangsúlyom ironikus, hisz milyen aranyos az ilyen családi szeretett. Na igen. Közben figyelem a lányt, csak épp a széllel vagyok elfoglalva. Kevés dolgot szeretek, de a szeles időt igen. Ez olyan, mint amikor a "cica babák" oda vannak minden rózsa színért.* - Hát szín vonalasnak, szín vonalas. De én valahogy jobban szerettem a Glagow-ot. Azok a régi szép idők. *A régi sulit nehéz elfelejteni, főleg azok után, hogy kicsaptak.* - Mivel én is rendelkezek elemtállal, ez volt a legalkalmasabb hely, hogy itt tanuljak. *Válaszolók a lánynak, közben rá pillantok a következő kérdésre, csak egy félmosolyt eresztek meg.*
- Skóciából jöttem, szülőföldem a hazám. Na és te honnan jöttél? *Kérdem vissza, szelíden. De gondolom angol.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Szomb. Feb. 20, 2010 11:54 pm

- Ne is tedd, nagy antidohányos.*Mondja kissé talán elmosolyodva, de vonásai pillanatok múlva rendeződnek is. Mivel gyakran néz az égre, ő is észreveszi a vihar közeledtét. Mikor a fiú ezt meg is említi, csak bólint egyet, s lehunyva szemeit, s úgy élvezi a szelet. Szereti a vihart, ami fura, hisz ő inkább csöndpárti, mindent szeret, ami természet, de valahogy eme időjárási jelenséget különösen kedveli. Az esőben gyakran áll kint az udvaron vagy réten, viszont ha már jön a dörgés, villámlás, inkább bentről, az ablakból nézi.*
- Tudod, a családom eléggé bonyolult dolog.*Reagálja le a megállapítást. A következő dolgokat csak hallgatja, nem reagál rá sehogy. Most nem érdekli, hogy a fiú miért hagyta ott az iskolát, hogy ha egyszer szerette, mindenre nem szokott rákérdezni, csak úgy udvariasságból meg pláne nem.*
- Amerikából jöttem.*Mondja olyan természetesen, mint ha csak a szomszédban élne. Mivel körülöttük a levegő már megtisztult, így mókusa visszaugrabugrál a lányhoz és felfutva testén a vállára ül, farkát lazán a nyaka ívére rakja, miközben okos kis fejét félrebillentve a fiút kezdi fixírozni. Látszik, hogy mennyire értelmes kis állat, de csak néz, nem csinál mást. Mira nem kérdez, csak élvezi a szelet és a csendet. Az, hogy társaságban van, nála nem jelenti azt, hogy folyton kíváncsiskodik, de azt sem jelenti, hogy nem kíván többet beszélni a fiúval, egyszerűen szünetet tart. Újra kinyitva szemén, végignéz megint a szaktársán, majd tekintetét az égre emeli.*
Vissza az elejére Go down
Cristopher B. McKeat
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 17.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Vas. Feb. 21, 2010 8:04 pm

*Hallgatom a lányt.* - Minden család bonyolult. Egy kényes kártya vár. Ami egy rossz mozdulat után össze dől. Hát... Ez van. *Jegyzem meg, már későre jár, fáradt is vagyok ideje indulni.*
- Amerika? Szép nagy ország. Érdekes, én már ismertem pár amerikait de az mint bunkó paraszt volt. De most már vannak kivételek is szerencsére. *Utalok a lányra, de remélem nem ért félre, mindenhol vannak senkik. De valahogy Amerikába több van. De ez csak az én véleményem. Miután vissza jön a rágcsáló, pár másodperces szemezés veszi kezdetét.*
- Én viszont most távozom. Hosszú volt ez a mai nap. Örülök, hogy megismertelek. És téged is. *Gyors pillantás a mókusra.* - További szép estét. *Egy aprót bólintok és elkezdek lassan a kapu felé sétálni. Eltűnök a sötétben, már csak a bőr cipő korogását lehet hallani. Majd egy kis fényt, ahogy belépek a kapukon és végül a nyikorgás amit ez az ódon kapu ad ki magából. Miután elértem a hálókig, lezuhanyzok, átöltözöm és elteszem magamat holnapra.*

//Köszön a játékot! Jó volt, élveztem. Very Happy Szia!//
Vissza az elejére Go down
Evangeline Campfree
Linverno
Linverno
avatar

Hozzászólások száma : 28
Csatlakozás dátuma : 2010. Feb. 16.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Budapest

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Kedd Május 11, 2010 4:42 pm

* Evangeline érkezik a kastély udvarába. Nagyon kellemes kis helynbek tűnik. Nagyon szép nyárias idő van, pedig még csak tavasz van. Nagyon-nagyon meleg van. Eva feltűzött hajjal, világoskék egyszerű, nagy kivágású top-ban, farmer szoknyában, és egy ezüst színű bebújós szandálban jelenik meg. És a kedvenc kis világoskék egyszerű táskája, még az is nála van. Körülnéz, és leül egy padra. Néhány percig még üldögél ott, majd elővesz egy üveg jéghideg szénsavmentes vizet. Leveszi a tetejét, majd kortyolgatni kezdi, hogy lehűtse magát valamivel, ebben a forróságban.*
Vissza az elejére Go down
Mirabelle Bolade
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 92
Csatlakozás dátuma : 2009. Sep. 28.

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Kedd Május 11, 2010 5:22 pm

*Valaki az egyik fa ágai és levelei között van. Hmm, nem is Mira lenne, ha nem a szabadban töltené a jó időt. Egy laza csípőfarmer van rajta és egy föld felső, amiből kint vannak a vállai, ugyanakkor bő ujja a könyökénél egy helyen leszűkül, majd ismét bővülni kezd, egészen míg tölcsér vége az ujja hegyeiig ér. Blúza felül bő, de alulra egészen leszűkül, így Mira feszes hasfalából egy rész kilátszik. Rajzlaptömböt és 2B-s grafitceruzát tartva kezében rajzol a fa ágain ülve. A képen az látszik, amit ő éppen akkor lát. A levelek között egy üres folton látszik az ég, egy pillangó ül az egyik ág végén, a másik oldalt pedig egy virág élvezi, ahogy a nap rásüt szirmaira. Az égen felhőfoszlányok is megtalálhatóak. Látszik, hogy már jó ideje itt lehet, mivel a rajza már előrehaladottabb állapotban van. Mókusa közben figyeli őt egy darabig, míg nem megjelenik egy lány, aki pont ennek a fának a közelében lévő padon oltja szomját. A kis szárpamacs azonnal felfedező útra indul, s a padig futva megáll, hogy onnan szemlélhesse Evangelinét.*
Vissza az elejére Go down
Diana Mary Moon
Spring
Spring
avatar

Hozzászólások száma : 104
Csatlakozás dátuma : 2009. Dec. 03.
Kor : 21

TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   Kedd Május 11, 2010 5:57 pm

~Legtöbbször mikor kicsi voltam úgy éreztem a tavasz csak egy átmenet a tél és a nyár között. Igazságtalanak tartottam, hogy nem volt saját időjárása, hogy ő csak egy keverék. De rájöttem, hogy ez így van rendjén. Mert ha kilépek és meglátom a virágzó fákat, érzem a töménytelen mennyiségű illatos növény már-már túlságosan tömény illatát, amit már inkább kissé fullasztó szagnak lehetne nevezni... Csak az jut eszembe: ez a tavasz.~
*Ezzel a gondolatokkal lépdel kifelé a kastélyból, melybe eddig "be volt zárva". Tanult. Nem mondhatni, hogy Diana az a kis jó kislány aki folyamatosan a könyveket bújja. Nem azért írom, nem, nincs azzal se semmi baj, de Diana egyszerűen nem bírja tovább pár óra tanulásnál. Most mégis több hetet, mondhatni hónapot szánt rá. Természetesen a többi szükségletére is figyelt, viszont valamilyen oknál fogva... pontosan egy szülői levél miatt úgy döntött jobb ha belehúz. És éppen ezért most is a füzetét bújja. A füzet egy szimpla csíkos füzet, de ez kívülről nem igazán látható, mivel egy kézzel rajzolt virágos, és különböző "éppen ami eszembe jut" mintás borító borítja. Ebben éppen a nem is olyan rég megtartott Bűbájtan óra jegyzetei azok. Benne természetesen a házival amihez "sajnos" több emberre van szükség. Ez volt bizony az egyik ok, hogy ma kitévedt ide. embereket keresni. a másik ok pedig, mert úgy gondolta, hogy jót tesz az agyának egy kis friss levegő. S milyen szerencse! Az egyik közeli padon egy lányt pillant meg. Diana mosolyra húzza száját. Nem ismeri még őt de boldogan lépdel oda hozzá.*
~Rengetegszer hallottam azt más emberektől, hogy véletlen bizony nem létezik. S mikor történt valami amiről úgy gondoltam ez bizony csak véletlen lehet, megkérdeztem tőlük: "Akkor ez mi ha nem véletlen?" S erre ők csak mosolyogva azt felelték: "A sors.". Igen... most már belátom van benne valami. Mindig mikor ilyesmi történik velem felpillantok az égre, hogy megköszönjem annak a bizonyos valakinek aki irányít mindent...~ *S így is tesz. Egy széles mosollyal felnéz az égre, kicsit megáll, vesz egy mély levegőt majd a lányra nézve indul tovább. Nem telik sok időbe meg is érkezik. Füzetét elteszi a fekete válltáskájába ami eddig a vállán lógott. Megigazítja sárga ruhájának alját majd végignéz öltözékén. Egy fekete zoknirész nélküli harisnyát, és egy fekete-fehér strandpapucsot lát, mint ahogyan ezt láthatja a lány is. Kicsit valljuk be olyan méhecskére emlékeztető a ruházata. Viszont ő így érzi jól magát. Majd, hogy ne legyen csönd, mivel még is csak ő jött ide meg is szólal.*
-Szia *Köszön majd egy kis méregetés következik. Mivel rájön, hogy még meg se nézte kivel áll szóba... bevallja nem csalódott, viszonylag normálisnak tűnik.* Diana vagyok, de inkább csak Dia... és Springes, elsős. Valójában éppen azon gondolkoztam, hogy nem lenne-e kedved megcsinálni a Bűbájtan házit... *Mondja majd a füzetére mutat. Ejt egy mosolyt, és csak reménykedik benne, hogy a lány igent mond.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: A kastély udvara   

Vissza az elejére Go down
 
A kastély udvara
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Obszidián Kastély
» [Játékos Küldetés] A rejtvények kastélya
» [Játékos Küldetés] Rejtvények kastélya
» [Event] Cupido Kastélya
» Loki kastélya

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Venustas Mágusképző Akadémia :: A kastély birtoka :: Udvar :: Előkert-
Ugrás: